|
|
 |
|
|
 |
| Szerző |
Téma: 1-2 Ft-os kerekítés 08.03.01. után
|
amatoer
|
 Elküldve: 2008 02 28, 17:26:30 (10)
a "reggeli tv-műsor" a szememben nem jogforrás, és maximum arra bizonyíték, hogy az apeh-ban is dolgoznak idióták. persze, ha ezt a véleményt majd pm. vagy apeh állásfoglalásban is leírják, na , igen, akkor majd mélységében is érdekelni fog ez a - szerintem - mondvacsinált probléma.
Javítva: 2008 Feb 28, 5:27:29 pm
|
zjj
|
Elküldve: 2008 02 28, 16:21:09 (9)
Szerintem amatoer kicsit elnagyolta ezt a problémát. Az számviteli gond, ha nekem van egy 123 forintos költség számlám, amire kifizetek 120 forintot. Hogy miért? Mert az áfa analitikában 103 forint (123 nettója 20%-os áfa esetén) nettó összeg és 20 forint áfa szerepel, a 103 ft kerül költségként, ráfordításként elszámolásra. Az adóhivatal reggeli tv nyilatkozatában már bizonylati kötelezettséget is kapcsoltak a "nem létező probléma mellé", szerintük - egyezően az mkoe néhány tagjának álláspontjával - a pénztárgép használók a napi záráson szereplő érték és a pénztárgép kasszájában szereplő összeg különbözetéről számviteli bizonylatot kell, hogy kiállítsanak. Hajrá!
Olyan cégnél, ahol esetleg napi 100-150 készpénzes számla kerül befogadásra, kiállításra nem tartom elhanyagolhatónak a kerekítésből adódó szállító-vevő főkönyvi számlákon található eltérést.
|
amatoer
|
Elküldve: 2008 02 28, 14:43:33 (8)
üdvözletem mindenkinek! megvallom őszintén, nem olvastam végig az előttem szólók alapos és minden részletre kitérő eszmefuttatásait, csak a probléma lényegét próbáltam megemészteni. úgymint a.) kivonják a forgalomból az 1 és 2 Ft-os érméket. b.) emiatt a készpénzfizetés során 5,- ft-ra kerekítve kell fizetnünk. c.) ez rém kellemetlen egy csomó matematikában képzetlen honfitársunknak, de számviteli problémát - nekem legalábbis - nem okoz. d.) ugyanis az átutalásos számlák kiegyenlítése során a bankok nemcsak a ft-os címleteket, hanem a fillérest is ismerik, csakúgy, mint eddig. tehát itt fel sem merülhet semmilyen kezelendő helyzet. e.) a számviteli szakmában dolgozóknak -feleslegesen - komoly fejtörést okozó problémát pedig mondvacsináltnak tartom. ugyanis: a számla kiállítása során nem kell kerekítenie sem a vállakozónak, sem pedig a péztárgéppel nyugtát adó boltoslánynak. elegendő csak a fizetés során elvégezni a kerekítést. ráadásul a kerekítési eltérést - a jelenleg érvényes szabályozás szerint - mégcsak kezelni sem kell. ezt símán adó- és számvitelmentesen "lenyelhetjük". persze, ha valaki mindenáron kellemetlenséget akar magának, a könyvelőjének vagy a programozójának, az kitalálhat egy csomó - valójában nemlétező - problémát, de ezt nekünk, számviteli szakembereknek igyekeznünk kell megakadályozni. hiszen ehhez a szakmához mégiscsak mi értünk a legjobban. nemde?!
|
zjj
|
Elküldve: 2008 02 28, 14:15:09 (7)
Bocs Pán, de én is Tede pártján állok - ez volt a korábbi, téma indító telefonbeszélgetés alapja is. A plusz mező, amiben a kerekített érték kerül felvitelre megszünteti a te aggodalmadat az anya/gyerek helyesbítésből, törlésből eredő hibák tekintetében. Egyben egy új pénztárbizonylat, időszaki pénztárjelentés alapjai is lehetnek. Tudom, hogy a mi fizikai munkánkat rugdossuk át a te térfeledre, de szerintem nem ez az első alkalom, és a megoldás eddig mindig megnyugtató volt...
|
Tede
|
Elküldve: 2008 02 27, 22:08:14 (6)
Sajnos Pán - szokásomhoz híven - Én veled szeretném kikapartatni a tűzből a forró gesztenyét. Az általam hallott információk szerint a
pénztárbizonylatoknak 5 Ft-ra kerekítettnek kell lennie, ráadásul
úgy, hogy az a kerekítési különbözet nem is képezi az ÁFA alapját, így az ÁFA összegét sem befolyásolja, tehát a kerekítési többlet
a bevételi oldalon egyéb bevétel, a kiadási oldalon egyéb ráfordí-tás. Ezzel az "aprósággal" nem is volna gond, technikailag elég jól kezelhető részedről egy kis többlet programozással. A bökkenőt
ott látom, ha a bevételi és a kiadási oldalon egyaránt lefelé kell
kerekíteni. A számviteli törvény Bruttó elszámolási elvét követve,
a vállakozás mindenegyes 5-tel nem osztható bevételéhez generálni kellene egy "egy"-"két" Ft-ról szóló kiadási pénztárbizonylatot, és minden-egyes 5-tel nem osztható kiadásához generálni kellene egy
"egy"-"két" Ft-ról szóló bevételi pénztárbizonylatot is. Ezen elvvel
szemben ott áll a számviteli törvénynek úgymond "ésszerűségi"
elve, mely arra vonatkozik, hogy a bizonylat előállítási költsége
ne haladja meg a gazdasági eseményben foglaltatott értéket.
Mivel ezen két alapelv kioltja egymást, akkor vegyünk egy harmadikat. Tevékenységünkkel rokon szakmában - a művészetben - vélem felfedezni a megoldást, ugyanis ezen szakma kijelentette, hogy
ne csak az igazat ábrázold, hanem a "valóságot" is mutasd meg. Legyünk tehát kreatívak és mutassuk be a "valóságot"!
Mi az igazság? Az igazság az, hogy van egy -8;-9;-0;-1;-2 Ft-ra végződő számlánk (számviteli bizonylatunk), ezzel szemben a valóság az, hogy van egy -0 Ft-ra végződő kiadásunk/bevételünk, vagy az igazság az, hogy van egy -3;-4;-5;-6;-7 Ft-ra végződő számlánk (számviteli bizonylatunk), ezzel szemben a valóság az, hogy van egy -5 Ft-ra végződő kiadásunk/bevételünk. Azért, hogy a művészet ezután
se maradjon ki "Filléres emlékeimet" meghagynám Bródy Jánosnak.
A kéresem az lenne, - amennyiben az a racionalitás világában is megállja a helyét - hogy az érték bevitelnél két értéket tudjunk
bevinni! Legyen az egyik a számviteli "igaz" érték (itt aztán akár
garasoskodhatnánk, akarom mondani filléreskedhetnénk is) a másik
pedig a ténylegesen fizetett "valós" érték. A gép a különbözeteket
automatikusan kiszámolná és elszámolási időszakonként (egyéni beállí-
tás lehetőségét messzemenőkig szem előtt tartva) lekönyvelné a 86-os
és 96-os számlacsoportokon belül kiemelésre került kerekítési célra kialakított számlaszámokra. A "valós" érték beviteléhez nem ragaszko-
dom, mivel az eléréséhez vezető szabályok ismertek, akár a gép be is hozhatná automatikusan. Ugyanezen probléma még érdekesebb a pénztár-
könyvi és naplófőkönyvi nyilvántartásokban. Ott elfogadhatónak
tartanám a Pán által javasolt legyűjtéses módszert, melyet előjelének
megfelelően összesítene a gép és hó végén "+" tételek szummáját az egyéb adóalapba beszámító bevételként, illetve "-" tételek szummáját az egyéb adóalapba beszámító kiadásaként lekönyvelne egy-egy össze-
sített tételként. Utólagos rákönyvelések bölcs megoldására nagyban
apellálok Pán alkotói szabadságára.
Várom az "Alkotó művész" és a "műélvező publikum" véleményét az
"esszémmel" kapcsolatosan.
|
Pán
|
Elküldve: 2008 02 27, 20:44:13 (5)
Idézek két bekezdést a 2008. évi III. törvénynek az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló szövegéből:
...
(3) A kerekítési különbözet vagyoni előnynek vagy hátránynak nem minősül, arról bizonylat kiállítása, illetve annak bizonylaton történő feltüntetése nem kötelező.
(4) Az e törvényben meghatározott kerekítéssel teljesített pénzfizetésre irányuló kötelezettséget pénzügyileg rendezettnek kell tekinteni.
...
Idézet vége.
A kerekítések kezelésére vonatkozó, számviteli-könyvelési irányelvnek, értelmezésnek nevezhető hivatalos egyebet én eddig nem fedeztem fel. Ha csak az APEH 25-én közzétett, a pénztárgépekre vonatkozó ukáza nem tekinthető árnyalásnak.
|
Pán
|
Elküldve: 2008 02 27, 18:17:28 (4)
Úgy van! Félek a sok kis 0.01 és 2.49 Ft közötti, elméletben átlagosan 1.25 Ft, fillér nélküli gyakorlatunkban átlagosan 1.5 Ft értékű leendő könyvelési tételtől! Melyeknek kézi lekönyvelési önköltsége nagyságrenddel több. Elvileg történhetne ez programmal: ahogy adott időszak kp. forgalmára eső, kerekítésekből származó összbevételét és összkiadását egy menüponttal utólag ki tudnám kalkuláltatni, úgy az "analitikájának" utólagos mechanikus tételenkénti lekönyvelése is megoldható - "anyatételre" való hivatkozással. Elvileg! A gyakorlatban azért felvetődik 1-2 probléma ezzel az utólagos dömpingszerű mechanikus könyveléssel. Nem is részletezném most. Maradna az, hogy azonnal az "anyatétellel" együtt. És ha az "anyatételt" korrigálnunk kell valamiért? Messzire vezet a megoldásban, hogy elvárjuk, hogy a "gyerek" is uszályként csapódjon arra, amerre kell. Ha pedig nem uszályként viselkedik, nagyon-nagyon kell ügyelni a könyvelőnek az összhang ellenőrzésére.
De várom a véleményeket.
|
zjj
|
Elküldve: 2008 02 27, 16:58:27 (3)
Hát ha a szívemre hallgatok akkor 3-as verzió, ha az eszemre 1-es. Véleményem szerint a pénztári készpénzes tételeket (kifizetés és a bizonylat eltérés miatt) is kvázi párosítanunk kellene - természetesen egyenként - a keletkező különbözetet pedig elvezetni ráfordítás, eredményszámla javára-terhére. Amire fontos ügyelni, hogy nem csak vevő, szállítókról beszélünk! Bérfizetés, adófizetés (pl: bankszámlával nem rendelkező egyéni vállalkozó járulékai) is hasonló problémával fog küzdeni, tehát amitől Pán fél az a több száz (esetenként ezer) új könyvelési tétel.
|
Pán
|
 Elküldve: 2008 02 27, 16:11:29 (2)
Tini korukon - alig-alig - túl levő számviteli szakemberek még talán emlékeznek arra, hogy anno a lyukas 2 fillérek kivonásakor merült-e fel számottevő kerekítési feladat részükről, és ha igen, Neumann János hogyan sietett a segítségükre. Jóval később, a 10-20-50 filléresek kivonása mindenesetre nem okozott – legalábbis emlékezetem szerint – különösebb gondot. Mivel a könyvelésekben máig felbukkanhat akár pl. 27 fillér végződésű forgalmi tétel (banki kamatok, árfolyam, ...), ezért úgy véltem (a mai napig), hogy holmi 1, 2 Ft-osok (pontosabban: ezek hiánya) már csak-csak nem kényszerítenek ránk programozókra - és a nálunknál jóval becsületesebb mesterséget űzőkre - különösebb többletterheket. Hisz az 1, 2 Ft-ok kivonásának célja a globális felmelegedés, akarom mondani: költségcsökkentés lenne eredendően.
Zjj témafelvetését megelőző telefonbeszélgetésünk során eddigi magabiztosságom alább hagyott kissé: ugyan a naponta keletkező temérdek számla végösszegének március 1. után sem kell 0-ra vagy 5-re kerekítettnek lennie, a kiegyenlítésüknek azonban igen! Legalábbis ha készpénzben történik. Mit tegyünk ilyenkor? Ha pl. 128 Ft egy gombóc fagyi, és egyszerűsített számlát kérünk róla, 130-at fizetünk érte márc. 1-et követően. De csak 128-ról szóló számlát kapunk (a fagyin kívül). Hogy szoros vezetésű pénztárunk esetleges rovancs esetére is nyugodt lelkiismerettel vágja haptákba magát egy adóelöljáró (revizor) előtt, a 2 Ft különbözettel kezdeni kell valamit:
1. A 2 Ft-ot lekönyveljük ráfordításként (plusz tétel a könyvelésben!), és 130 Ft-ról készítünk pénztárkiadási bizonylatot ... 
2. 128 Ft kiadást számolunk el, de zsebből bedobunk a kasszába 2 helyett 5 Ft-ot (a csekély többletért csak-csak nem bírságol az APEH) 
3. 128 Ft kiadást számolunk el, de nem dobunk be reflexszerűen 5 Ft-ot a 2 Ft-os hiány kezelésére, hanem inkább a Pénztárkezelési Szabályzatunkat korrigáljuk úgy, hogy a kerekítések (egymást hosszabb idő távlatában alapvetően kioltó) hatását naponta (havonta?) egy-egy összegben számoljuk el. 
Lehet persze, hogy egyéb megoldás is van, aki tud, ossza meg velünk!
A 3-as technikát (már ha lehet így módosítani a Pénztárkezelési Szabályzatot) a könyvelő program megtámogathatná azzal, hogy kigyűjti a tárgyidőszak kp. bevételeit és kiadásait, rendre kerekíti a tételeket (ahol szükséges) a 10/2007. (X.1.) MNB rendelet szájízének megfelelően, és az így kihozott kerekítésekből származó többletbevételt, valamint többletráfordítást a könyvelő elé tálalja „vacsorára”, értsd: lekönyvelésre. Melynek nyomán a pénztár kiváló hangulatban várhatja elöljáró betoppanását ... 
|
zjj
|
 Elküldve: 2008 02 27, 11:32:05 (1)
Gondolom más is elmélkedett a készpénzmozgás március 1-től életbe lépő "apró" módosításán. Szerintem másnak is eszébe jutott, hogy az mnb és apeh tájékoztató ellenére ez nekünk, könyvelőknek plusz munkát fog jelenteni. Véleményem szerint soha nem fog eltüni az 1 és 2 forintos elszámolási érték a számlákról, így a kerekítés miatt hosszú időn keresztül lesz kerekítési különbözet miatt könyvelési feladatunk.
Mi a ti(önök) véleménye? Gondolkodtak a könyvelés gyakorlati megoldásán?
Javítva: 2008 Feb 27, 11:49:24 am
|
| Oldal: 1 2 3 |
|
|
|  |
 |
|
